SensoLégzés™ trauma-informált légzésterápia

Mi van, ha a légzésterápia nem válik be?

Olvasószoba

Van, aki elolvassa, kinek nem ajánlott a légzésterápia, és kiderül, hogy éppen ő az. Van, aki kipróbálja, aztán azt mondja, hogy ez nem az ő műfaja. És van, aki csak érzi, hogy most valami másra lenne szüksége.

Mind a három rendben van. Erről szól ez a lap.

Nem azt írom le, hogy neked mi kell, mert azt nem tudhatom. Azt írom le, milyen szakmák léteznek, melyik mivel foglalkozik, és mit érdemes megkérdezni, mielőtt elkezdesz valamit. A döntés a tiéd, és ha orvosi kérdés is van benne, akkor az orvosodé.

Pál Ditta vagyok, a SensoLégzés kidolgozója, trauma-informált légzésterápiás facilitátor. Ezen a lapon azt írom le, mi van akkor, ha ez a módszer nem a te utad, és milyen szakmák léteznek helyette.

Miért írok erről, ha ezzel foglalkozom?

Mert láttam olyat, hogy valaki hónapokig tologatott egy döntést azzal, hogy csak egy út van, és az neki nem megy, pedig több út van, és mindegyiket más szakma viszi.

Olyan is volt, hogy az első alkalom után kaptam egy üzenetet: ez mégsem az enyém. Ebben nincs semmi kudarc. Egy alkalom nem mond rólad ítéletet.

Mikor nem jó a légzésterápia?

Az egyik eset az, amikor van olyan testi vagy lelki állapot, ami miatt nem vállalom az alkalmat, és ezt külön összeírtam, meg a foglalás előtt is rákérdezek, úgyhogy itt nem ismétlem el. A gyakori kérdéseknél megtalálod, kinek nem ajánlott.

A másik eset az időzítés. Ha most friss veszteség van, vagy éppen egy nagyon törékeny időszak, akkor az intenzív légzésmunka nem a jó kezdés, és ilyenkor az a kérdés, mi az, ami megtart, nem az, mi az, ami megmozgat.

A harmadik eset egyszerűbb. Nem mindenkinek való minden módszer. És nincs ezzel semmi baj, mert nem vagyunk egyformák. Bátran fedezz fel más lehetőségeket és válaszd azt, amelyik megszólít.

Kipróbáltam, és nem vált be. Ez azt jelenti, hogy velem van a baj?

Nem. Azt jelenti, hogy ez most nem illeszkedett hozzád.

Van, akinek a teste azonnal válaszol a légzésre, van, akinek pedig más úton nyílik meg. Ez nem rajtad múlik.

Amit érdemes megtartani belőle: most már van tapasztalatod. Tudod, milyen volt, és azt is, mi nem esett jól benne. A következő választásnál ez sokat ér.

Milyen szakmák léteznek, és melyik mivel foglalkozik?

Mielőtt belekezdenék, egy dolgot előre mondok. Ezeknek a szakmáknak más a nevük Magyarországon, és más Angliában, meg az út is más, amin el lehet jutni hozzájuk. Itt tehát arról írok, ki mivel foglalkozik. A háziorvos pedig szinte mindenhol jó első lépés, ha nem tudod, hol kezdd.

  • Háziorvos: itt derül ki, kell-e orvosi kivizsgálás, és ő az, aki tovább tud irányítani. Ha nem tudod, hol kezdd, ez a legegyszerűbb pont.
  • Pszichiáter: orvos, aki a lelki tünetekkel is orvosi oldalról foglalkozik, és gyógyszeres kezelést is tud alkalmazni.
  • Pszichológus, klinikai szakpszichológus: beszélgetéssel dolgozik. Többféle iskola létezik, és ezek módszerben eltérnek egymástól, úgyhogy itt érdemes rákérdezni, melyikkel dolgozik.
  • Pszichoterapeuta: ezt orvos vagy pszichológus végzi el külön képzésként, és hosszabb folyamatban dolgozik veled.
  • Addiktológia: ha szerhasználat is a képben van, arra külön szakma van, és általában azzal érdemes kezdeni.
  • Traumafeldolgozásra szakosodott szakember: van, aki kifejezetten ezzel a területtel foglalkozik, és külön módszertant tanult hozzá, jellemzően pszichológusként vagy pszichoterapeutaként. Ha tudod, hogy neked ez a téma, érdemes előre rákérdezni, van-e ilyen képzettsége.
  • Testközpontú módszerek: itt a testtel és a mozgással indul a munka. Ilyen például a szomatikus élményfeldolgozás, vagy a mozgásra és táncra épülő módszerek.
  • Coach: célokkal, döntésekkel, életszakasz-váltással dolgozik, és előre néz. A coaching nem terápia, és nehéz lelki állapotban nem ez az első lépés, de ha inkább irányt keresel, jó választás lehet.
  • Mozgás, jóga, közösség: ezek nem terápiák, és nem is annak kell őket tekinteni. Viszont keretet adnak, és sokaknál ez az első, ami működik.

Mit kérdezz meg, mielőtt elkezdesz valamit?

Négy kérdés, amit nálam is nyugodtan feltehetsz, és bármelyik másik szakmánál ugyanúgy.

  • Milyen képesítése van, és hol szerezte? Erre minden szakembernek van válasza, és ha nincs, az magában válasz.
  • Mit csinálunk egy alkalmon, az elejétől a végéig? Ha ez nem derül ki előre, kérdezz rá.
  • Mi az, amit ez a módszer nem vállal? Egy jó válaszban ez is benne van.
  • Mi történik, ha egy alkalom után azt érzem, hogy ez mégsem nekem való? Jó, ha erre is van kész válasz, és ha nem érzed, hogy maradnod kell.

Ha a beszélgetés alatt azt érzed, hogy rábeszélnek, akkor keress inkább valaki mást. Ez elég ok.

És ha most azonnal segítség kell?

Akkor az nem egy módszer kiválasztásának a kérdése. Akut helyzetben, ha magadat vagy mást veszélyben érzel, a sürgősségi ellátás és a helyi segélyhívó az első lépés, nem egy terápiás folyamat megkeresése.

Ez a lap a nyugodtabb döntésekről szól. A krízis más műfaj, és annak megvan a saját útja.

Összefoglalva

Ha ide eljutottál, akkor már tudod, mi nem a te utad. Ez önmagában nem kevés.

Hiszek abban, hogy a test pontosan tudja, mire van szüksége, és hogy ehhez többféle út vezet. Az egyik az enyém. A többi másé, és az ugyanolyan jó.

Ha tovább olvasnál